EU MI-törvény átláthatósági kötelezettségek (Art. 50) — Chatbotok, mélyhamisítványok és szintetikus tartalom

A legtöbb MI-rendszer nem magas kockázatú — az Art. 50 átláthatósági kötelezettségek alá esnek. Ha chatbotot alkalmaz, szintetikus képeket generál vagy érzelemfelismerést használ, pontosan ez az, amit közzé kell tennie és meg kell jelölnie.

Az Art. 50 hatálya alá tartozók (nem magas kockázatú)

Az EU MI-törvény rétegezett kockázati keretet állapít meg. A ma alkalmazott MI-rendszerek többsége nem minősül magas kockázatúnak a III. melléklet vagy az I. melléklet alapján — a két könnyebb kategória valamelyikébe esnek:

• Kizárólag átláthatósági kötelezettségek (Art. 50): chatbotok, mélyhamisítvány-generátorok, szintetikus tartalomrendszerek, érzelemfelismerő rendszerek és biometrikus kategorizálási eszközök
• Minimális kockázat: spamszűrők, játékokban lévő MI, ajánlórendszerek — kizárólag önkéntes magatartási kódexek hatálya alatt

A III. melléklet szerinti magas kockázatú rendszerektől való kritikus különbség, hogy az átláthatóság-kizárólagos rendszerek közzétételt igényelnek, nem megfelelőségértékelést, műszaki dokumentációt vagy CE-jelölést. A teher lényegesen kisebb, de a nem megfelelőség még mindig büntethető, legfeljebb 7,5 millió eurós bírsággal.

Annak megértése, hogy rendszere melyik szintbe esik, az első megfelelési lépés. A MI kockázati osztályozó eszköz segíthet meghatározni, mely kötelezettségek alkalmazandók.

Art. 50(1) — Beszélgető MI és chatbotok

Minden, természetes személyekkel közvetlen kapcsolatra tervezett MI-rendszernek értesítenie kell a felhasználót, hogy MI-rendszerrel kommunikál. A közzétételnek a következőknek kell megfelelnie:

• Időben — az interakció elején, érdemi csere megkezdése előtt
• Egyértelmű és megkülönböztethető — nem rejtett a felhasználási feltételekben vagy apró betűs lábléc-figyelmeztetésekben
• Érthető — a kontextushoz igazítva, hogy az érintett személy valóban megértse

Hatály: Ügyfélszolgálati botok, virtuális asszisztensek, MI-telefonügynökök, közösségi médiába ágyazott beszélgető MI és weboldalakon lévő MI-alapú támogató chat. Ha egy emberközeli felület nyelvi modellt alkalmaz párbeszéd folytatásához, az Art. 50(1) alkalmazandó.

1. kivétel: Ha az MI-jelleg a körülményekből nyilvánvaló — például egy termék felületén robotavatárral ellátott, egyértelműen márkázott MI-asszisztens esetén —, a közzétételi kötelezettség teljesítettnek tekinthető. De a "nyilvánvaló" magas mércét jelent; az implicit UI-jelek önmagukban valószínűleg nem elegendők ott, ahol a felhasználók ésszerűen hihetnék, hogy emberrel kommunikálnak.

2. kivétel: Nemzeti jog alapján bűnüldözési célokra engedélyezett rendszerek (pl. az illetékes hatóságok által alkalmazott titkos vizsgálati eszközök).

Megfelelési határidő: 2026. augusztus 2. (a 2026. évi digitális omnibusz által az eredeti 2025. augusztus 2. dátumtól meghosszabbítva). Az e határidő előtt telepített rendszereket megfeleléssé kell tenni — nem vonatkoznak rájuk nagyszülői szabályok.

Art. 50(2) — Érzelemfelismerés közzététele

Az érzelemfelismerő rendszerek szolgáltatóinak és alkalmazóinak tájékoztatniuk kell azokat a természetes személyeket, akiknek érzelmi vagy pszichológiai állapotát következtetik ki. Ez magában foglalja az arckifejezésekből, hangtónusból, fiziológiai jelekből vagy viselkedési jelekből érzelmeket (boldogság, düh, distressz, elkötelezettség, megtévesztés) észlelő, osztályozó vagy pontozó rendszereket.

Hatály: Az állásjelöltek elkötelezettségét vagy stresszét pontozó HR-interjúelemző eszközök; call-center interakciókat figyelő ügyfélhangulatrendszerek; megtévesztő szándékot észlelni kívánó biztonsági szűrési eszközök; termékekre adott érzelmi reakciókat nyomon követő kereskedelmi rendszerek.

Nem lefedett: Kizárólag biztonsági célból fiziológiai állapotokat észlelő MI-rendszerek — például szemgyorsulást figyelő és riasztást kiváltó, de érzelmeket nem következtető vagy nem rögzítő álmos sofőrészlelő rendszerek. A biztonsági célú kivétel szűk; a profilalkotásra átcélzott rendszerek elveszítik a kivételt.

Ahol az érzelemfelismerő rendszer egyúttal III. melléklet szerinti magas kockázatú rendszer is (pl. foglalkoztatási szűrés), a teljes magas kockázatú kötelezettségek az Art. 50(2) közzétételen felül alkalmazandók.

Art. 50(3) — Biometrikus kategorizálás közzététele

Az érzékeny személyes jellemzőket — beleértve a faji vagy etnikai eredetet, politikai véleményeket, szakszervezeti tagságot, vallási vagy filozofiai meggyőződést vagy szexuális irányultságot — biometrikus adatokból következtető MI-rendszereknek tájékoztatniuk kell a rendszernek kitett személyeket.

Ez a kötelezettség olyan rendszerekre vonatkozik, amelyek biometrikus bemenetek alapján kategorizálnak egyéneket, függetlenül attól, hogy a kategorizálás az elsődleges cél vagy egy alsóbb szintű következtetés. Egy olyan rendszer, amely arcfelismerést alkalmaz valószínű demográfiai jellemzők következtetésére, kiváltja az Art. 50(3)-at, még akkor is, ha állított célja más valami.

Fontos határ az Art. 5-tel: A természetes személyek valós idejű, nyilvánosan hozzáférhető tereken bűnüldözési célból végzett, távoli biometrikus azonosítása az Art. 5 alapján teljes mértékben tiltott, nem csupán közzétételhez kötött. Ahol a rendszer tiltott, az átláthatósági kötelezettségek irrelevánsak — egyáltalán nem lehet törvényesen alkalmazni. Lásd a tiltott rendszerek teljes listájáért: tiltott gyakorlatok az Art. 5 alapján.

Art. 50(4) — MI által generált és szintetikus tartalom jelölése

A szintetikus hang-, kép-, videó- vagy szöveges tartalmat nagy léptékben generáló vagy manipuláló MI-rendszerek szolgáltatóinak géppel olvasható formátumban műszakilag meg kell jelölniük a kimenetet. A jelölésnek meg kell felelnie a következőknek:

• Az egész platformokon és ellenőrző eszközökön átjárható és észlelhető legyen
• Megmaradjon a tartalom megosztása, újrakódolása vagy terjesztése esetén is
• Meg kell felelnie az Európai MI-Hivatal által fejlesztett műszaki szabványnak (az MI által generált tartalom eredetiségi szabvány, amelyet néha ATMF-ként is emlegetnek)

Hatály: Szövegből képet generáló rendszerek (Midjourney, Stable Diffusion, DALL-E egyenértékű); videószintézis és mélyhamisítvány-videó eszközök; hangklónozó rendszerek; nagy léptékű, szerkesztői felülvizsgálat nélküli kimenetet előállító MI-szövegíró asszisztensek (pl. automatizált hírgyártás, nagy léptékű marketing szöveg).

Kivétel: Olyan tartalmakat generáló MI-rendszerek, amelyeken emberi szerkesztői felülvizsgálat zajlott, és amelyért az ember szerkesztői felelősséget vállal. Egy újságíró, aki MI-piszkozat eszközt használ, az eredményt felülvizsgálja és lényegesen szerkeszti közzététel előtt, az adott felhasználás esetén kívül esik a jelölési kötelezettségen. Ugyanaz a rendszer szerkesztői felügyelet nélkül alkalmazva nem.

A szolgáltatóknak műszaki jelölést kell megvalósítaniuk az infrastruktúra szintjén — vízjelezéssel, kriptográfiai eredetiség metaadatokkal vagy szabványnak megfelelő tartalom hitelesítő adatokkal — nem opcionális funkcióként, hanem alapértelmezett kimeneti viselkedésként.

Art. 50(5) — Alkalmazói kötelezettség a mélyhamisítvány közzétételéhez

Ahol az alkalmazó MI-rendszert alkalmaz mélyhamisítvány-tartalom előállítására — valós személyek szintetikus vagy manipulált képei, hangja vagy videója —, az alkalmazónak egyértelműen meg kell jelölnie a tartalmat MI által generált vagy manipuláltként. A jelölésnek a következőknek kell megfelelnie:

• Kép vagy videótartalom esetén látható
• Hangtartalom esetén hallható
• Oly módon elhelyezett, hogy a közönség számára nyilvánvaló legyen, nem csupán a metaadatokba ágyazva

Kivételek: Szatírára, paródiára vagy művészi kifejezésre előállított tartalom, ahol az MI által generált jelleg a közönség számára nyilvánvaló. A szatirikus vagy paródiás formátumban dolgozó alkotóknak mindazonáltal dokumentálniuk kell szándékukat, mivel a végrehajtási hatóságok értékelni fogják, hogy az MI-jelleg valóban nyilvánvaló volt-e az adott kontextusban.

Ez a kötelezettség az alkalmazóra hárul — a tartalmat felhasználásba vevő szervezetre vagy magánszemélyre —, nem csupán a rendszer szolgáltatójára. Egy harmadik fél mélyhamisítvány-videó eszközt használó marketingügynökség az alkalmazó, és a jelölési kötelezettség terheli.

Gyakorlati megfelelési lépések rendszertípusonként

A harmadik fél MI-rendszereit alkalmazó alkalmazók átláthatósági kötelezettségei önállóak, függetlenül attól, hogy a szolgáltató teljesítette-e saját kötelezettségeit. Az alkalmazó nem támaszkodhat a szolgáltató közzétételére saját közzététele helyett.

Kapcsolat a GDPR-ral

Az Art. 50 átláthatósági kötelezettségek jogilag függetlenek a GDPR Art. 22-től (automatizált egyedi döntéshozatal). Ugyanaz a rendszer egyidejűleg mindkét keretrendszert kiválthatja.

Példa: Egy hitelkérelem első szakaszaként alkalmazott chatbotnak kell:

1. Közzétennie az interakció elején, hogy MI-rendszer (Art. 50(1))
2. Ha a chatbot olyan kizárólag automatizált döntésben vesz részt vagy ahhoz lényegesen hozzájárul, amelynek jogi vagy hasonlóan jelentős hatása van, az alkalmazónak GDPR Art. 22 jogokat is biztosítania kell — az automatizált döntéssel szembeni jogot, az emberi felülvizsgálathoz való jogot és a magyarázathoz való jogot

Az MI-t szabályozott szektorokban (pénzügyi szolgáltatások, biztosítás, HR) alkalmazó szervezeteknek az Art. 50 kötelezettségeket és a GDPR Art. 22 alkalmazhatóságát ugyanazon megfelelési felülvizsgálat keretében kell feltérképezniük. A keretek kiegészítik egymást, nem zárják ki egymást.

Szankciók a nem megfelelőség esetén

Az Art. 50 átláthatósági kötelezettségek megsértése legfeljebb 7,5 millió eurós vagy az előző üzleti évre vonatkozó teljes éves globális forgalom 1,5%-ának bírságát vonja maga után, amelyik magasabb. KKV-k és startupok esetén a százalékos felső határ általában alacsonyabb értéket eredményez; nagy vállalatok esetén az abszolút felső határ valószínűbb.

A végrehajtási hatáskör a nemzeti piacfelügyeleti hatóságoknál van, amelyeket az Art. 74 alapján jelöltek ki, valamint az EU MI-Hivatal a GPAI-modell-szolgáltatók esetén. A felügyeleti intézkedések tartalmazhatnak formális vizsgálatokat, ideiglenes intézkedéseket, üzembe helyezés felfüggesztésére vonatkozó végzéseket és a megállapítások nyilvános közzétételét.

Az átláthatósági kötelezettségek jelölési és megjelölési kötelezettségeinek megsértése várhatóan az első végrehajtási prioritások egyike lesz, tekintettel a szintetikus média és a mélyhamisítványok magas közbeszédbeli fontosságára — több tagállam szabályozó hatósága már jelezte szándékát, hogy a megjelöletlen MI által generált tartalom ellen lép, mielőtt a szélesebb körű magas kockázatú végrehajtás operacionalizálódik.

Következő lépések

• Használja a MI kockázati osztályozót annak meghatározásához, hogy rendszere kizárólag átláthatósági kötelezettségű vagy magas kockázatú
• Tekintse át az Art. 5 szerinti tiltott gyakorlatokat, és győződjön meg arról, hogy rendszere nem esik tiltott kategóriába, mielőtt az átláthatósági kötelezettségeket értékeli
• Kövesse nyomon az Európai MI-Hivatal MI által generált tartalom eredetiségi szabványának közzétételét az Art. 50(4) szerinti műszaki jelölési követelményekhez