EU MI-törvény szószedet: főbb meghatározások és kifejezések magyarázata

Az EU MI-törvény (Art. 3) hivatalos meghatározásai és az EU MI-szabályozásban általánosan használt kifejezések. Az 'MI-rendszer', 'szolgáltató', 'magas kockázatú', 'lényeges módosítás' és 'GPAI-modell' törvényi értelmének ismerete elengedhetetlen a megfeleléshez. Ez a szószedet az összes alapfogalmat tartalmazza közérthető magyarázatokkal.

Alapmeghatározások (Art. 3)

Az EU MI-törvény 65 meghatározott kifejezést tartalmaz az Art. 3-ban. A megfelelés szempontjából legfontosabbakat az alábbiakban foglaljuk össze.

MI-rendszer (Art. 3(1))

Gép alapú rendszer, amely:

• Változó fokú autonómiával működik
• Telepítés utáni alkalmazkodóképességgel rendelkezhet
• A bemenetekből következteti, hogyan generáljon kimeneteket (előrejelzések, tartalmak, ajánlások, döntések), amelyek befolyásolhatnak fizikai vagy virtuális környezeteket

Legfontosabb következmény: A meghatározás technológia-semleges. Nem követel meg mélytanulást vagy neurális hálózatokat — egy adaptív összetevőkkel rendelkező szabályalapú rendszer minősülhet annak. Ezzel szemben egy tanulási képesség nélküli egyszerű ha-akkor logikai fa valószínűleg nem.

Szolgáltató (Art. 3(3))

Bármely természetes vagy jogi személy, közhatóság, ügynökség vagy szerv, amely MI-rendszert fejleszt vagy fejlesztet és saját neve vagy márkája alatt piacra helyezi vagy szolgáltatásba állítja — fizetés ellenében vagy ingyenesen.

Legfontosabb következmény: Fejlesztési felelősség + piacra helyezés = szolgáltatói státusz. Egy külső fejlesztőtől egyedi MI-fejlesztést megrendelő vállalat a szolgáltató, ha a rendszert a vállalat márkája alatt helyezik piacra.

Alkalmazó (Art. 3(4))

Bármely természetes vagy jogi személy, közhatóság, ügynökség vagy szerv, amely saját hatáskörében, szakmai célra alkalmaz MI-rendszert — kivéve a személyes, nem szakmai tevékenységben való használatot.

Legfontosabb következmény: Az MI-t harmadik féltől vásárolva felhasználó vállalatok túlnyomó többsége alkalmazó. Az alkalmazói kötelezettségek kevésbé megterhelők, mint a szolgáltatóiak, de magas kockázatú rendszereknél még mindig jelentősek.

Meghatalmazott képviselő (Art. 3(5))

Bármely, az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki az Unión kívül letelepedett MI-rendszer szolgáltatójától írásbeli megbízást kapott az adott szolgáltató nevében kötelezettségek teljesítésére.

Legfontosabb következmény: Az EU piacon forgalomba hozott MI-rendszerek nem EU-beli szolgáltatóinak EU-ban letelepedett meghatalmazott képviselőt kell kijelölniük. Ez a képviselő jogilag felelőssé tehető a szolgáltató EU MI-törvény kötelezettségeiért.

Importőr (Art. 3(6))

Bármely, az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, amely az EU piacon olyan MI-rendszert helyez forgalomba, amely az Unión kívül letelepedett természetes vagy jogi személy nevét vagy márkáját viseli.

Forgalmazó (Art. 3(7))

Bármely, az ellátási láncban részt vevő, a szolgáltatótól és importőrtől különböző természetes vagy jogi személy, amely módosítás nélkül bocsátja rendelkezésre az MI-rendszert az uniós piacon.

Üzemeltető (Art. 3(8))

Gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a szolgáltatókat, meghatalmazott képviselőket, importőröket, forgalmazókat, alkalmazókat és minden egyéb, a törvény alapján kötelezettségekkel rendelkező személyt.

Rendeltetési cél (Art. 3(12))

Az a felhasználás, amelyre az MI-rendszert a szolgáltató szánta, beleértve az adott kontextust és felhasználási feltételeket, amelyeket a szolgáltató a használati utasításban, promóciós vagy értékesítési anyagokban vagy nyilatkozatokban megadott tájékoztatásban meghatároz.

Legfontosabb következmény: A rendeltetési cél határozza meg, hogy melyik kockázati kategória alkalmazandó és milyen követelményeknek kell megfelelni. A hitelminősítésre szánt rendszer magas kockázatú (III. melléklet); ugyanaz az alapul fekvő modell spamszűrésre szánva esetleg nem. A szolgáltatók nem kerülhetik el a magas kockázatú besorolást azzal, hogy homályosan hagyják a rendeltetési célt — a törvény figyelembe vesz minden, a rendszer tervezésével és marketingjével kapcsolatos tájékoztatást.

Ésszerűen előre látható visszaélés (Art. 3(13))

Az MI-rendszer rendeltetési céljától eltérő, de ésszerűen előre látható emberi viselkedésből vagy más rendszerekkel való interakcióból eredő felhasználás.

Legfontosabb következmény: A szolgáltatóknak kockázatkezelési rendszerükben fel kell mérniük és kezelniük kell az előre látható visszaéléseket — nem csak a tervezett felhasználási eseteket. Egy hozzáférés-ellenőrzésre szánt arcfelismerő rendszernek kezelnie kell azt az előre látható kockázatot, hogy valós idejű megfigyelésre is alkalmazhatják.

Biztonsági összetevő (Art. 3(14))

Egy termék vagy MI-rendszer olyan összetevője, amely az adott termék vagy MI-rendszer biztonsági funkcióját látja el, vagy amelynek meghibásodása vagy nem megfelelő működése veszélyezteti az emberek egészségét és biztonságát vagy a tulajdont.

Legfontosabb következmény: Az I. melléklet szerinti ágazati jogszabályok hatálya alá tartozó termékek biztonsági összetevőiként működő MI-rendszerek automatikusan a magas kockázatú követelmények hatálya alá kerülnek, függetlenül attól, hogy az MI maga közvetlen kockázatot jelent-e.

Piacon való forgalomba hozatal (Art. 3(9))

Egy MI-rendszer vagy általános célú MI-modell uniós piacon való első forgalomba hozatala.

Szolgáltatásba állítás (Art. 3(11))

Az MI-rendszer rendeltetési céljára, közvetlenül az alkalmazónak vagy saját célra, az uniós piacon való első felhasználásra bocsátása.

Legfontosabb következmény: Mind a "piacon való forgalomba hozatal" (másoknak való értékesítés), mind a "szolgáltatásba állítás" (saját használat) kiváltja a szolgáltatói kötelezettségeket. Egy belső használatra MI-rendszert fejlesztő vállalat azt szolgáltatásba állítja, és az összes kötelezettség alá tartozó szolgáltató.

Magas kockázatú MI-rendszer

Egyetlen mondatban nem meghatározott — az I. mellékletből (biztonsági összetevők szabályozott termékekben) és a III. mellékletből (önálló magas kockázatú felhasználási esetek) hivatkozással osztályozva. A kockázati szint a rendeltetési céltől és a telepítési kontextustól függ, nem az alapul fekvő technológiától.

III. melléklet magas kockázatú kategóriák:

1. Biometrikus azonosítás és kategorizálás
2. Kritikus infrastruktúra kezelése
3. Oktatás és szakképzés
4. Foglalkoztatás, munkavállalói irányítás, önfoglalkoztatáshoz való hozzáférés
5. Alapvető magánszolgáltatásokhoz és közszolgáltatásokhoz, juttatásokhoz való hozzáférés és azok igénybevétele
6. Bűnüldözés
7. Migráció, menedékjog, határellenőrzés kezelése
8. Az igazságszolgáltatás és a demokratikus folyamatok igazgatása

Általános célú MI (GPAI) modell (Art. 3(63))

Nagy mennyiségű adaton, önfelügyelt tanítással, nagy léptékben betanított MI-modell, amely jelentős általánosságot mutat, és a modell piacon való forgalomba hozatalának módjától függetlenül sokféle különböző feladat elvégzésére képes — és különböző alsóbb szintű alkalmazásokban alkalmazható.

Legfontosabb különbség az MI-rendszertől: A GPAI-modell még nem MI-rendszer. Akkor válik MI-rendszer részévé, amikor termékbe vagy alkalmazásba integrálják. A törvény kötelezettségeket ró a GPAI-modell-szolgáltatókra az (és azon felül) GPAI-modelleket használó MI-rendszerek szolgáltatóira vonatkozó kötelezettségektől függetlenül.

Rendszerszintű kockázatú GPAI-modell (Art. 3(65))

Rendszerszintű kockázatúnak minősített GPAI-modell, mert megfelelő műszaki eszközök és módszerek alapján értékelt magas hatású képességekkel rendelkezik, vagy tényleges vagy ésszerűen előre látható nagy hatású elérése miatt.

A jelenlegi mutató: 10^25 FLOP-ot meghaladó kumulatív betanítási számítási kapacitás. Bizottsági felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapján kiegészítő kritériumok alkalmazandók.

Súlyos incidens (Art. 3(49))

Az MI-rendszer bármely olyan incidense vagy meghibásodása, amely közvetlenül vagy közvetve vezet:

• Személy halálához vagy személyek súlyos egészségkárosodásához
• A kritikus infrastruktúra kezelése és üzemeltetése súlyos és visszafordíthatatlan zavarához
• Az alapvető jogok védelmére irányuló uniós jogi kötelezettségek megsértéséhez
• Súlyos vagyoni vagy környezeti kárhoz

Lényeges módosítás (Art. 3(23))

Az MI-rendszer piacon való forgalomba hozatala vagy szolgáltatásba állítása utáni olyan változtatás, amely az eredeti megfelelőségértékelés által nem volt előre látható vagy tervezett, és amely érinti az MI-rendszer törvény követelményeinek való megfelelőségét, vagy eredményezi a rendeltetési cél változását.

Megfelelőségértékelés (Art. 3(20))

Annak ellenőrzési folyamata, hogy egy magas kockázatú MI-rendszer megfelel-e a törvény III. fejezete, 2. szakasza által meghatározott követelményeknek. A megfelelőségértékelést elvégezheti a szolgáltató (önértékelés) vagy bejelentett testület (harmadik fél általi értékelés), a rendszer típusától függően.

Bejelentett testület (Art. 3(22))

Magas kockázatú MI-rendszerek harmadik fél általi megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzésére tagállam által kijelölt megfelelőségértékelő szerv. A bejelentett testületek az MI-törvény hagyományos termékszabályozásban alkalmazott CE-jelölési szervek megfelelői.

Piacfelügyeleti hatóság (Art. 3(26))

Az MI-törvény alapján piacfelügyeleti tevékenységek elvégzéséért felelős nemzeti hatóság. A tagállamoknak tagállamonként legalább egy piacfelügyeleti hatóságot kell kijelölniük.

CE-jelölés (Art. 3(30))

Az a jelölés, amellyel a szolgáltató jelzi, hogy a magas kockázatú MI-rendszer megfelel az MI-törvény és az annak elhelyezését előíró egyéb alkalmazandó uniós jogszabályok követelményeinek.

Ágazatspecifikus kifejezések

Biometrikus adat (GDPR-ból átvéve)

Természetes személy fizikai, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó, konkrét technikai feldolgozásból eredő személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti az adott természetes személy egyedi azonosítását.

Távoli biometrikus azonosítási rendszer (Art. 3(40))

Természetes személyek távolból, a személy biometrikus adatainak referencia-adatbázisban szereplő biometrikus adatokkal való összehasonlításával, anélkül való azonosítására szánt MI-rendszer, hogy az MI-rendszer felhasználója előzetesen tudná, hogy az adott személy jelen lesz és azonosítható lesz.

Legfontosabb következmény: A természetes személyek valós idejű, nyilvánosan hozzáférhető tereken bűnüldözési célból végzett, távoli biometrikus azonosítása szűk kivételekkel tiltott (Art. 5).

Alapmodell

Az MI-törvényben nincs meghatározva — a törvény helyette „GPAI-modell"-t használ. Az alapmodell egy iparágban általánosan használt kifejezés a nagyszabású, előzetesen betanított modellekre. Szabályozási célokra használja a „GPAI-modell" kifejezést.

Finomhangolás

A törvényben nincs meghatározva. Egy GPAI-modell adott területre vagy feladatra való adaptálása kiegészítő betanítással. Ha a finomhangolás lényegesen eltérő, piacra kerülő modellt eredményez, a finomhangolót az adott új modell szolgáltatójává teheti.

Eljárási kifejezések

Műszaki dokumentáció (IV. melléklet)

A strukturált dokumentációs csomag, amelyet a magas kockázatú MI-rendszerek szolgáltatóinak a piacon való forgalomba hozatal előtt el kell készíteniük, és az egész rendszer életciklusa alatt fenn kell tartaniuk. Tartalmazza a rendszerleírást, a tervezési logikát, a betanítási adatokra vonatkozó tájékoztatást, a tesztelési eredményeket, a kockázatkezelési dokumentációt és a forgalomba hozatal utáni figyelési tervet.

EU megfelelőségi nyilatkozat (Art. 3(37))

A szolgáltató által aláírt formális dokumentum, amely kijelenti, hogy a magas kockázatú MI-rendszer megfelel a törvény összes alkalmazandó követelményének. Ez a CE-jelölés elhelyezésének jogi alapja.

Használati utasítás (Art. 3(15))

A szolgáltató által az alkalmazónak nyújtott tájékoztatás az MI-rendszer rendeltetési céljáról, teljesítményéről, műszaki specifikációiról és felhasználási feltételeiről — beleértve minden korlátozást és előre látható kockázatot.

Forgalomba hozatal utáni figyelési terv (Art. 3(32))

A szolgáltató által összeállított dokumentált terv a piacon való forgalomba hozatal vagy szolgáltatásba állítás utáni magas kockázatú MI-rendszer üzemeltetéséből szerzett tapasztalatok gyűjtésére és felülvizsgálatára.

Alapvető jogi hatásvizsgálat (Art. 27)

Az a vizsgálat, amelyet a közszféra alkalmazóinak (és bizonyos magán alkalmazóknak) el kell végezniük egy magas kockázatú MI-rendszer telepítése előtt, az érintett személyek alapvető jogaira gyakorolt hatást értékelve.